sajto@

Újságíró vagyok, nem leprás. 

Cikkeidben évek óta megrögzötten kritizálod a cégemet. Válásod miatt mégis hozzám fordulsz olcsó autóért. Elküldhetlek a picsába? 

Ne azért lásson vendégül a főnököd, hogy jóllakjak mellette, azért hívjon asztalhoz, hogy beszélgessünk. 

Könyörgöm! Ha egy törvénytervezetet még meg sem szövegeztek, mér’ vársz róla véleményt? Pletykákat kommentáljak…? 

Téged kérdezlek, mert szereplési vágyad a nap 24 órájába uralkodik a többi életfunkciód fölött. 

Nem tudom, hogy akarja megadóztatni a kormány az élelmiszerboltokat. Talán tőlük kellene megkérdezned... 

Nem érdekel, hogy szerinted fél óra múlva mit fog bejelenteni a kormány. Az sem érdekel, mit akartok ti erről mondani fél óra múlva. Amíg én vagyok a hírszerkesztő, addig én szerkesztem a híreket. 

Oh, sajnos (cégemet általában negatívan szerepeltető Híradó anyagodba) ma éppen nem tudok nyilatkozót adni neked, szakértőnk "külföldön van". Módfelett sajnálom... 

A kérdéseket? Előre? Oh, természetesen… Az előző interjúból jó lesz? 

Ha a cégemet akarod kritizálni, megteszed nélkülem. Ha a kormányt akarod - miért kellek hozzá? 

Zajos, sötét külvárosi irodába, ne hívj két órás sajtótájékoztatóra 15:00 órás kezdettel. Ami nekem kell: fényes, csendes, jól megközelíthető, 35 perces délelőtti sajtótájékoztató. Elmagyarázzam?